2016. február 26., péntek

Orbán Viktor interjúja a BILD című német napilapnak

Orbán: Goromba, durva, agresszív a Németországból érkező hang

Az interjú megjelent 2016 február 25.-én a Bild nevű újságban. Magyarra lefordítva beküldte Dr. Eva Maria Barki ügyvédnő Bécsből. 


Miniszterelnök úr, Ön tegnap népszavazási kezdeményezést jelentett be a migrációs válság kapcsán. Meg akarja osztani Európát?

Valóban, népszavazást kezdeményeztem Magyarországon a kötelező betelepítési kvóta elutasítása érdekében. Nem hozhatunk az emberek feje fölött az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntéseket. A kvóta pedig újrarajzolja Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát. Nem Európa ellenében, hanem az európai demokrácia védelmében döntöttem így. Mert mi a demokrácia alapelve? Végső soron a nemzet iránti hűség. Mi, közép-európaiak történelmi tapasztalatból tudjuk: előbb-utóbb el fogjuk veszíteni a szabadságunkat, ha nem a polgáraink érdekeit képviseljük. Nem megosztani akarunk, hanem a polgárainkat megvédeni. Ez azt jelenti: nem akarjuk azt, hogy migránsok jöjjenek hozzánk. Miért akarnánk a nyugati államok problémáit importálni?

Az Ön számára többet számítanak Magyarország nemzeti érdekei, mint Európa?
A nemzeti érdekek összességéből tevődik össze Európa. Az Európa-politika nem lehet ellentétes az egyes államok érdekeivel. Ami rossz a németeknek, az osztrákoknak vagy a magyaroknak, az nem lehet jó EU-politika.
Helmut Kohl számára Európa mindig szívügy. Most – 25 évvel a hidegháború vége után – a fejünkre szakad Európa?
Én Helmut Kohl tanítványai közé sorolom magam, és örülök annak, hogy Európa legnagyobb szellemi atyja még ma is közöttünk van. Helmut Kohl sohasem sorolta volna a nemzeti érdekeket az európai érdekek mögé. Kancellárként mindig tudta: csak nemzeti igények és érdekek alapján állítható össze európai terv. Ami pillanatnyilag félő, hogy a fejünkre szakad, az a brüsszeli káosz, az unió bénultsága.
Mi zavarja Önt a leginkább?
Hogy Brüsszel tűri és szorgalmazza a szerződésszegés kultúráját. Maastrichti kritériumok, Schengen, Dublin – már semmi nem érvényes. Németország, Ausztria és természetesen Magyarország is arra hivatkozik, hogy betartja a közös szabályokat, a szerződéseket. De az uniós intézmények vezetői tulajdonképpen tartós szerződésszegésre építenek. Ha már nem tartjuk magunkat a szerződéseinkhez, akkor Európa szétesik.

Szlovák kollégája, Fico miniszterelnök „diktátumot” vet a németek szemére a menekültek kérdésében. Osztja Ön ezt a nézetet?

Nem beszélnék „diktátumról”. Németország ugyanakkor nagyhatalom Európában, a berlini nyomásnak ereje van. Helmut Kohl jelenlétében testalkata révén szinte testileg lehetett érezni ezt a fölényt (nevet). Kohl azonban ezt sosem éreztette velünk, kisebb országokkal. Őt nem csupán tiszteltük, hanem igazán szerettük, és ő is kedvelt bennünket. Ma a németországi hangnem nyers, goromba és agresszív. A migránsválság jelenlegi káoszában ez nagy probléma. Hiszen a németek és mi, közép-európaiak Európa alapértékeit őrizzük: a keresztény-zsidó világképet, a megbízhatóságot, hogy a szerződéseket betartják. Ahelyett, hogy vitatkoznánk, össze kellene tartanunk. Már csak azért is, mert Brüsszelből egészen más jelzések érkeznek: multikulti, rendetlenség, szerződésszegés.

Az európai menekültkatasztrófáról a német külön út tehet?

Nem, a menekülthullám kiváltója a közel-keleti, szíriai és iraki káosz volt. A német kancellár asszony erre csak reagált, és üdvözölte a migránsokat. Ennek során bizonyosan népe javát tartotta szem előtt. És én szívből kívánom Merkel asszonynak, hogy sikerüljön neki, amibe belefogott. Mi, magyarok azonban fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ne kezdjünk ilyen kísérletekbe, mert mi ezt tartjuk a népünk érdekében állónak.

Kísérletekbe?

Aki a Közel-Keletről tömegével hoz az országba regisztrálatlan bevándorlókat, az (…) terrorizmust, bűnözést, antiszemitizmust, homofóbiát importál. Mi, magyarok a kultúrák olvasztótégelye vagyunk. Itt, Budapesten áll Európa legnagyobb zsinagógája, és csak egy kőhajításnyira tőle a földrész egyik legnagyobb katolikus székesegyháza. A keresztények és a zsidók egymással élnek, nem egymás mellett. Nincsenek gettók, és nincsenek no-go zónák, nincsenek olyan jelenetek, mint szilveszterkor Kölnben. Ezek a kölni képek minket, magyarokat a legmélyebben megérintettek. Nekem magamnak négy lányom van. És nem szeretném, hogy a gyerekeim egy olyan világban nőjenek fel, ahol Köln megtörténhet.

Öt hónappal ezelőtt – amikor Németország megnyitotta a határokat – Ön egy BILD interjúban ezt mondta: „a magyar alkotmány első cikkelye úgy hangzik, a német kancellár asszony mindig mindent jól csinál.” Ez máig érvényes?

Igen, egy kiegészítéssel: ennek ellenére nem kell mindenben utánoznunk a németeket. A német menekültpolitikának van alternatívája, de Merkel asszonyét nem látom.

Tetszik Önnek a kancellár asszony legnagyobb ellenlábasának szerepe?

Számomra nem bemutató kűrről vagy szépségversenyről van szó. A politikusokat nem amiatt fogják szeretni, hogy igazuk van. Tény azonban: ha Berlin és Brüsszel az elmúlt nyáron hallgatott volna ránk, közép-európaiakra, akkor ma esetleg néhány tízezer valódi menekültünk lenne Európában, és nem több, mint egymillió ellenőrizetlen migránsunk. Mi kezdettől fogva követeltük: állítsuk meg, regisztráljuk, és válasszuk szét a migránsokat igazi veszélyhelyzetben lévőkre és gazdasági bevándorlókra.

Milyen hibákat követett el Angela Merkel, amiért Európában most annyira elszigetelődött és Ön által cserbenhagyott?

(nevet) Itt lép életbe a magyar alkotmány második cikkelye: soha ne adj tanácsokat a német kancellár asszonynak. De komolyra fordítva a szót: úgy gondolom, hogy a migránskérdésben az európai politika egyre inkább elszigetelődik, és sündisznóállásba kerül. A politikusoknak – nemcsak Németországban – túl kevéssé hallgatnak a népükre. Aki a bevándorlás kérdésében polgárai megkérdezése nélkül, az emberek akarata ellenében akar dönteni, vesztes pozícióban van.

Megfordítva: cserbenhagyva érzi-e magát Merkel asszony részéről, mióta a kancellár asszony a múlt nyáron a menekültek hőse lett, Ön pedig Európa rosszfiúja?

Nem, a kancellár asszony sohasem árult el bennünket, akkor sem, ha vannak nézetkülönbségeink, például a migránsok európai elosztása tekintetében. Mi nem akarjuk az illegális migránsokat. Mi nem akarjuk Németországban megjelent problémákat importálni. És nem fogadjuk el azt, hogy erre akarnak bennünket kényszeríteni. Ezt a nyomásgyakorlást senki nem is érti Magyarországon.

Az Európai Bizottság elnöke, Juncker azt mondja, hogy Merkel asszonynak a történelem igazat fog adni. Igaza van Junckernek?

A történelem nem fogja magát Juncker úr által zavartatni. Várjuk csak meg, hogy a történelem hogyan ítél majd Merkel asszonyról, Juncker úr segítsége nélkül. Kohl kancellár egy hosszú beszélgetés során egyszer azt tanácsolta nekem: bármit is akarjanak neked bebeszélni, ami a magánéletben rossznak tűnik, az nem működhet a politikában sem. Ez azt jelenti: egyetlen politikusnak sem lenne szabad a lelkiismerete ellenében döntenie. Nem kételkedem abban, hogy Merkel asszony a migránskérdésben a lelkiismerete szavát követte. Én is ezt tettem, de különböző következtetésekre jutottunk.

A visegrádi találkozó után kritizálták Magyarországot. Mottó: akivel szemben szolidárisak, annak viszonoznia is kell a szolidaritást. Végül is az Ön országa azok közé tartozik, akik a legtöbb EU-segélyt kapják, Németország pedig a legnagyobb nettó befizető.

Semmivel sem tartozunk Németországnak, és a németek sem tartoznak semmivel nekünk. Németország mellénk állt az Európai Unióba történő felvételkor. Ezért hálásak vagyunk. Magyarország azonban azután megnyitotta piacát valamennyi európai uniós állam előtt. Ebből mindenki profitált. Tehát kvittek vagyunk. A pénzügyi válság kellős közepén, a kormányzásunk elején, 2010-ben azt mondtam: nem akarjuk magunkat német pénzből megmenteni. És így is lett: saját erőnkből idő előtt visszafizettük kölcsöneinket a Nemzetközi Valutaalapnak, és még ebben az évben az utolsó fillérig kiegyenlítjük az összes EU-tartozást. Mi, magyarok nem szeretünk mások pénzéből élni, és persze nem akarjuk, hogy mások a mi pénzünkből éljenek.

Hiszen szolidaritásról van szó!

Szolidárisak vagyunk. Magyarország védi az Európai Unió déli határát, méghozzá brüsszeli pénzügyi segítség nélkül. Egyedül fizettünk ki 250 millió eurót határvédelemre. Ezen túlmenően segítséget nyújtunk a Balkán államainak anélkül, hogy az EU akár egyetlen eurót megtérítene. Nem is szólva az Ukrajnát elhagyókról, akik Lengyelországba és hozzánk, Magyarországra áramlanak. Egymillió Lengyelországba, közel százezer hozzánk, Magyarországra. Erről már senki nem beszél az EU-ban. Ehelyett meg kellene nyitnunk kapunkat a közel-keleti migránsok előtt?

Az EU néhány tag akarata ellenére 160 ezer menekült szétosztásáról határozott. Be fogja tartani Magyarország ezt a kvótát?

Ez a határozat nem legitim, sérti az EU-jogot. Perelünk ez ellen, ahogy a szlovákok is. Ezenkívül a 160 ezerből eddig mennyit osztottak el? Csupán pár százat. Ez az elosztási kulcs egyszerűen értelmetlen, nem működik. Brüsszelben azonban ezt senki nem akarja bevallani.

Nem tart Ön EU-szankcióktól, ha megtorpedózza a menekültek elosztását?

Ez semmi egyéb, mint megfélemlítési kísérlet. Az EU következő költségvetését 2020-ban fogadják el. Szankciókhoz akkor, tehát több év múlva valamennyi tagállam szavazata szükséges volna. És ez nem fog megtörténni.
Mi lesz Görögországgal, ha ott most több százezer menekült feltorlódik? Önnek ez mindegy? Bízik Ön még Görögországban – vagy már rég leírta a válság sújtotta országot?
Görögországot rég elsirattuk. Épp eleget könyörögtünk. Minden lehetséges formában kínáltunk segítséget: pénzt, élőerőt és műszaki támogatást. 300 tisztet bocsájtottunk volna rendelkezésre a határőrizethez. De mindent elutasítottak. Csak annak lehet segíteni, aki akarja, hogy segítsenek neki. Most a görögökön a sor, hogy cselekedjenek.

Támogatja Ön Görögország kizárását a schengeni övezetből?

A szerződések e tekintetben egyértelműek: aki a külső határok védelme vonatkozásában nem teljesíti a feladatait, annak vállalnia kell ennek következményeit. Nagyon szorítok a görögöknek, de a jogot és a törvényt nekik is be kell tartaniuk.

Március 7-ére az EU rendkívüli csúcsot tervez Törökországgal. Angela Merkel számára Törökország régen az egyik legfontosabb szövetségese a menekültválságban. Bízik Ön Ankarában? Bízik Erdoğanban?

Erdoğan elnök régóta személyes barátaim közé számít. Viszonyunk Törökországgal szoros és bizalomteljes. Ettől függetlenül a véleményem az, hogy az Európai Unió a törökök felé most koldusként lép fel. Alázatosan biztonságot koldulunk Erdoğan úrtól – pénzért és ígéretekért cserébe –, hogy védje a határainkat, mivel mi nem tudjuk magunkat megvédeni. Ez azonban nem jó politika. Ez ugyanis Európa jövőjét, biztonságát Törökország jóindulatától teszi függővé.

A minap Ön német–török „titkos paktumról” beszélt. Úgy érzi, hogy zsarolják?

Brüsszel most olyan ígéreteket tesz a törököknek, amelyeket nem is tudunk – vagy akarunk – betartani. Illúzió az a terv, hogy több százezer törökországi migránst Európában befogadjunk és szétosszunk. Ezt ugyanis egyetlen EU-ország sem akarja, és tudja megvalósítani. Képletesen szólva: engem itt, Budapesten a lámpavasra akasztanának fel, ha ehhez hozzájárulnék.
Ön szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal és Erdoğan elnökkel. Újabban a vitatott lengyel kormánnyal is. Miért választ mindig ilyen nehéz barátokat?

Számomra nemzeti érdekekről van szó és nem arról, hogy kivel ülök le szívesen sörözni, vagy kivel tudok futballról beszélgetni – noha Erdoğan úr az utóbbi tekintetben biztosan lépést tudna tartani. Történelmi tapasztalatok alapján Magyarország csak akkor élhet biztonságban és jólétben, ha Berlin, Moszkva és Ankara mellettünk áll, illetőleg érdekelt hazánk sikerében, boldogulásában, akkor is, ha egyes kérdésekben nem értünk mindig egyet. Ami Lengyelországot illeti: Közép-Európa népei és Magyarország életre-halálra szóló sorsközösséget alkotnak. Lengyelországért sokan vérünket ontanánk. És fordítva: sok lengyel életét áldozná vészhelyzetben, hogy a magyarokat védje. A történelem során ez nem ritkán meg is történt.

A szíriai béke nélkül a menekültválságot nem lehet megoldani. Oroszország azonban jelentősen részt vesz a bombázásban. Ami még több menekültet űz nyugatra. Az Ön szemszögéből nézve mit tervez Putyin?

Nekünk, európaiaknak szerénységet kellene tanulnunk. A közép- és közel-keleti konfliktusokat saját erőnkből nem fogjuk tudni megoldani. Kritizáljuk Oroszországot, miközben az USA szíriai fegyverszünetről tárgyal az oroszokkal. Az Európai Unió itt legfeljebb külső szemlélő. Félő, hogy mi, európaiak nevetségessé tesszük magunkat, ha ezt az esélyt akadályozzuk, miközben mi magunk még közös bevándorlási politikára sem vagyunk képesek. Európa olyan benyomást tesz, mint egy idős asszony, aki döbbenten csóválja a fejét az újságban álló, fenyegető hírek miatt – ugyanakkor elmulasztja bezárni a ház ajtaját.


Forrás: Nemzeti Internetfigyelő

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...